Evangelin H. Rocker

teljes név:

Evangelin Hope Rocker

becenév:

Angel, Ev, Hope 

születési idő, hely:

1993. június 28. LA

univerzum:

Beta

csoport:

Beta állampolgár

play by:

Britany Snow

- - - - - - - - - - - -

look what you've done, you think that you're the only one.

Szőke hajam és kék szemem egy cicababára hasonlító lányt jelenít meg az emberek tudatában. Azonban annyira nem vágyok a divatra és nem szorulok ruhák segítségére, hogy jól érezzem magam a bőrömben. Tudom magamról, hogy hogy nézek ki és nem félek kimutatni azt amilyen vagyok. Igazi vad csajnak tartom magam, aki szeret élni és nem hagy ki egy percet sem a baj keverésre. A magas sarkú cipőket inkább mellőzöm az életembol és sportcipőkre váltom azokat. A laza sportos felsők és rövid nacik valahogyan a védjegyemmé váltak, mert minél lazább egy cucc annyival jobban vall rám. Ékszereket csak nagy ritkán viselek és általában ugyanazokat, mert nem vagyok nagy fan az ékszerek világában. Van három párom, amiket váltogatok és itt kifogy a fülbevaló készletem. Egy gyűrűm van, amit apu adott és azt mondta, hogy anyué volt.

- - - - - - - - - - - -

Rescue me, show me who I am...
'cause I can't believe, this is how the story ends.

Hogy milyen vagyok? Hát olyan kis kedves lány vagyok, aki szereti az emberiséget. Na jó nem, mondjuk, hogy van bennem kedvesség. Szeretem az embereket, de csak az én fajtámat. Az igazi lázadós, bulizós fajtát, ugyanis én is olyan vagyok. Imádok inni és jobban szeretem magamat leinni, mint otthon imádkozni egy jobb világért. Szerintem addig ki kell élvezni az életem, amíg van nem a jövővel törődök. Sajnos régebben rossz arcokkal tettem ezt meg akik bolti lopásba kevertek, szerencsére nem buktam le de nem sokon múlt. Azóta megválogatom a barátaimat és olyanokkal bulizok, akikkel normálisan lehet és semmi törvénybe ütközot nem teszek az életem során, soha többet.

- - - - - - - - - - - -

you're from a small town, you're gonna grow up fast
underneath these lights, down in Hollywood on the boulevard.

Valamikor régen megszülettem egy kis kórházban, ahol anyu és apu már nagyon várta az érkezésemet. Sajnos az anyukámat nem ismerhettem meg, mert szülés közben meghalt. Beteg volt már a terhessége alatt annak tudatában, hogy meghalhat a szülés közben, megszült engem és bele is halt. Maga mögött hagyta a két fiát és a férjét azért, hogy én éljek. Ezért örökké hálás leszek, neki úgy is, hogy nem ismertem. Most 20 évesen már nem úgy élek, mint anno. Ugyanis, amikor 15 éves voltam volt egy év nagyon durva korszakom. Akkor loptam és nagyon rossz társaságba keveredtem. Apu és a bátyáim is nagyon le akartak beszélni a baráti körömmel való társalgásról. Cole és Henry, a bátyáim, voltak azok akik segítségével kijutottam abból a bandából és most rendes életet élek. Mivel egy átlagos családként élünk, nem nagyon szenvedek hiányt a dolgokban. Talán egy kicsit gazdagabbak vagyunk az átlagnál, mert a bátyám épp most kezdett dolgozni egy elég komoly helyen. Nem sokat találkozok vele, de Cole már 28 éves itt az ideje családot alapítania és szerelembe esnie. De ő nem akar még ilyenekbe gondolkozni és én sem tudom rábírni, most a karrierének él. Henry a kisebbik fiú tesóm 25 éves. Neki van egy komoly kapcsolata és már tervezgeti a lánykérést, de nem tudom, hogy az igazi lány e az, akit kifogott. A gondolkodásmódjukban is mások és teljesen más az érdeklodési körük. Sokat veszekednek, de szeretik egymást. Egy románcnak egész jó dolog viszont nem hinném, hogy sokáig híznák egymás mellett, de ezt soha nem mondtam el nekik. Nem akarok senkit sem megbántani. Szeretem őket és szeretném ha boldogak lennének. Apu egyedül él, nincs más nő az életében rajtam kívül. Dolgozik nappal éjszaka pedig amennyi időt tud velünk tölt és alszik. Nagyon szeret minket és ki is mutatja. Egész sok pénzt keres. Pont ezért nem kell még dolgozni mennem. Mármint nyilván lehetne, de nem akarok. Amíg apu fizeti nekem a dolgaimat, addig nem megyek el dolgozni. Lassan azonban itt lenne az ideje munkát találni. De apu nem akarja, hogy elhagyjam a családi fészket, ahogyan a fiúknak sem engedi. Hiányzik neki anya és mi is együtt. Az már sok lenne neki, nem bírná ki.

19 éves voltam, amikor egy nagy buliban összeismerkedtem egy sráccal. Eleinte ellenszenves fickónak tűnt aztán odajött és meghívott egy italra. Aztán táncoltunk, de nem itatott le részegre ahogy vártam, sőt nem engedte, hogy igyak, mert nem akarta, hogy elfejtsem ezt az estét vele. Megadtam neki a számom és másnap felhívott. A buli után két nap telt el és találkoztunk. Majd egyre gyakrabban futottunk össze és egy hónap után elcsattant az első csókunk. Azóta vagyunk együtt Jake-kel. Nagyon szeretem és megtaláltam benne a lelki társam. Most már vele megyek bulizni és engedi, hogy igyak, de nem enged semmi rosszba belemenni. Ismeri a múltam és nem szeretné, ha megint rosszba keverednék. Vigyáz rám és szeret, ez a legfontosabb. A családja sokkal rangosabb és gazdagabb család az enyémnél. A szülei nem támogatják a kapcsolatunkat. Jake-nek megvan a tökéletes feleség jelölt, és természetesen nem én vagyok az. De mi nem tágítunk egymás mellől. Nem akar senkit elvenni rajtam kívül és én sem akarom őt elengedni talán soha többet. De ha ő menni kar akkor engedem, de azt nem akarom, hogy eljöjjön és abba belehalnék.